Szénsavas üdítőitalok

Értékelés:
(1 szavazat)

A szénsavas üdítőitalok olyan alkoholmentes italok, amelyek 12%-nál kevesebb gyümölcslevet, vizet. cukrot, ízesítő anyagot és szén-dioxidot tartalmaznak, beleértve azokat az italokat is, amelyeket kizárólag aromával ízesítenek.

A szénsavas üdítőitalok olyan vízalapú, ízesített, édesített, alkoholmentes italok, amelyek gyümölcs alapanyagokat, növényi kivonatokat, aroma anyagokat, adalékanyagokat, szén-dioxidot tartalmaznak, és amelyek nem tartoznak az élelmiszerkönyvi előírás hatály alá, illetve a tejtermék italok közé.

A szénsavas üdítőitalok általában 12 %-nál kevesebb gyümölcslevet, növényi kivonatot, vagy ezek keverékét tartalmazzák, de ízesítésük történhet kizárólag aromaanyaggal is.

A termékek általános megnevezése „üdítőital”, de lehet alkalmazni kiegészítő jelzőket is, amelyek további tájékoztatást nyújtanak a fogyasztónak az ízről, az összetevőkről, vagy a termék alapvető jellemzőiről. Így pl.

  • gyümölcslé tartalmú üdítőital nevében szerepelhet a gyümölcs neve,
  • érezhető szénsavtartalom esetén a megnevezést ki kell egészíteni a „szénsavas” szóval,
  • a kizárólag aromával ízesített üdítőitalok megnevezésében az aroma jellegét adó gyümölcs neve után fel kell tüntetni az „ízű” szót.

 

A gyümölcslevet tartalmazó termékek jelölésén a gyümölcs fotójával, vagy meggyőző rajzos megjelenítésével is utalni lehet a termék jellegét adó összetevőre.

A kizárólag aromával ízesített termék jelölésén a gyümölcs stilizált képe, azaz egyszerűsített formában, árnyalás nélküli színek és egyszerű dimenziók használatával való megjelenítése megengedett, mert az jelzi az ízesítés jellegét, így a fogyasztó számára tájékoztatást ad.

Az üdítőitalokra (és a gyümölcsitalokra és teaitalokra) vonatkozóan sem közösségi, sem nemzeti szabályozás nincs hatályban, előállításuk a minden élelmiszerre vonatkozó általános szabályok szerint történik. Megnevezésüket, jelölésüket pedig a „Gyümölcsitalok és üdítőitalok jelölési útmutatója (utolsó változat 2007-ben jelent meg) segíti. A dokumentum megtalálható honlapunkon a Jogszabályok menüpontban.

÷

A teljesség kedvéért itt adjuk meg az energiaitalok fogalom-meghatározását.Az energia italok olyan funkcionális italok,amelyek stimuláló hatással, és a jellemző összetevők különleges kombinációjával rendelkeznek, mint pl. a koffein, taurin, vitaminok és más anyagok, ezért fogyasztásuk nem a folyadék szükséges pótlására, a szomjúság oltására, hanem minden esetben meghatározott céllal történik. Az energiaitalok nem üdítőitalok!

÷

Szintén nem hagyományos üdítőitalok a sportitalok, amelyek fogyasztása intenzív mozgást végzőknek ajánlott. A sportitalok izotóniás italok, ami azt jelenti, hogy összetételük, ásványi anyag tartalmuk eredményeként ionnyomásuk megegyezik a szervezet ionnyomásával. Általában gyümölcsízesítéssel kerülnek forgalomba, káliumot, magnéziumot, kalciumot, cinket, és az anyagcserét serkenő B1, Bés B6 vitaminokat tartalmaznak.

÷

ÜDÍTŐITALOK - VALÓBAN ÜDÍTENEK -E?

Szabó S. András

Zsiráf Magazin, 2014. február

MIT IS JELENT AZ ÜDÍTŐITAL?

Nos, nincs egységes terminológia, üdítőital alatt általában alkoholmentes, ízesített folyadékot értünk. Pl. a limonádé (citrom és cukor a vízben vagy szénsavas vízben) egyértelműen üdítő ital, de ide sorolható a szódavíz, a kóla, a tonik, a fanta, az ice tea, az energiaital, a kifacsart (és esetleg hígított) gyümölcslé, a kvasz, a különböző szénsavas és szénsavmentes ízesített italok, a csapvíz és ásványvíz alapú frissítő italok, a szörpökből víz hozzáadásával készült italok, italporok és pezsgőtabletták vízben való oldásával kapott italok, a hígítandó citromlé vagy grapefruit nektár s még számos egyéb, különböző technológiai eljárásokkal és adalékanyagokkal készült ital is. Pl. az alkoholmentes sör, ami - az alkalmazott technológiai eljárástól (kémiai alkohol-elvonás vagy speciális nanoszűrés ill. dialízis) függően – azért tartalmaz némi alkoholt, maximálisan ugyanis 0.15 % lehet az alkohol mennyisége. Sőt, számos szakember az alacsony alkoholtartalmú italokat – pl. gyenge sörök 3 % körüli alkohol-tartalommal - is ebbe a kategóriába, az üdítőitalok csoportjába sorolja. Mi a jelen összeállításban az üdítőital értelmezésekor azt a definíciót használjuk, hogy olyan ízesített ital, amely nem tartalmaz alkoholt.

Az üdítőitalok fogyasztása természetes velejárója a XXI. század embere táplálkozási-italfogyasztási szokásainak. Elfogadható anyagi körülmények között élő embereknél – tehát nem a fejlődő országok gyengébb régióit képviselő népek esetében- természetes viselkedés, hogy mondjuk egy vendéglátó-ipari helyen, megisznak egy-egy üdítőitalt, vagy otthon kivesznek a hűtőszekrényből, s elfogyasztanak egy-egy dobozos üdítőt. Akár jogos igényként is felfogható, hogy egy-egy fárasztó nap után, 6-7-8 órás iskolai elfoglaltságot követően, sportfoglalkozás után, vagy akár kirándulás, séta, túrázás során szívesen elfogyasztunk egy pohár vagy egy doboz üdítőitalt. Nézzük meg, hogy mit is tartalmaznak az üdítőitalok, miért fogyasztjuk őket szívesen, valóban van-e üdítő hatásuk s túlzott fogyasztásuk nem káros-e a szervezetre!

ÜDÍTENEK-E AZ ÜDÍTŐ ITALOK?

Igen, valóban üdítenek. De miért is üdítenek, mi okozza az üdítő hatást? Több paraméter is utal erre. A legfontosabb természetesen a víz jelenléte, hiszen az ital elfogyasztása utáni felfrissülés jelentős mértékben annak köszönhető, hogy az enyhén vagy erősebben folyadékhiányos (azaz szomjazó!) szervezet vízhez jut, s ezáltal a hipohidráltság, azaz a folyadékhiányos állapot megszűnik. Nem elhanyagolható tényező persze az üdítőital hőmérséklete sem, a szobahőmérsékletű vagy langymeleg folyadék fogyasztásának ugyanis kisebb az élvezeti értéke, mint a hűvösebb, behűtött italé. Melegben pedig kifejezetten jól esik egy-egy pohár hideg üdítő ital elfogyasztása. De a nagyon hideg – a jeget tartalmazó ital hőfoka 0 oC körüli érték - ital fogyasztását élettani okokból nem javasoljuk, 30 oC vagy annál kisebb legyen a különbség a szervezet tényleges (37 oC) hőmérséklete s az ital hőfoka között. Tehát 5-10 oC-nál hidegebb italokat nem célszerű fogyasztani! Az üdítő hatás azonban nem csupán a vízre s annak hőmérsékletére vezethető vissza. Hanem a szénsav-tartalomra is, amit CO2 tartalomban szoktak megadni. Pl. a 4 g/liter CO2 tartalom tipikus érték. Tudnunk kell, hogy a széndioxid a vízben nem csupán fizikailag, derészben kémiailag is oldódik – ezáltal jön létre a szénsav – s a szénsav, mint gyenge sav kicsit disszociálódik hidrokarbonát, karbonát és hidrogén ionokra. S részben éppen a H+ ionok jelenléte, azaz a keletkezett szénsav disszociációja adja a savanykás, frissítő, üdítő, enyhén csípős, kellemes ízérzetet biztosító hatását az üdítőitalnak. S éppen ezen kedvező érzékszervi tulajdonságnak, az ún. élvezeti értéknek köszönhető, hogy sokan nagyon szívesen fogyasztják a szénsavas üdítőket. Sőt, vannak olyanok is, akik esetében a napi folyadékbevitel igen jelentős (esetenként túlnyomó) hányada üdítőital formájában történik. Később látni fogjuk, hogy ez semmiképpen nem javasolt!

Az üdítő, frissítő hatás az italban lévő más komponenseknek is köszönhető. Nézzük meg, hogy az egyes üdítőitalok milyen egyéb alkotórészeket tartalmaznak!

Az üdítő hatásért persze nem csupán a szénsav jelenléte a felelős – vannak szénsavmentes üdítők is – hanem az italokban jelen lévő egyéb, savas hatást, savanykás ízt adó anyagok is. Szerves és szervetlen savak együttesen. Ez utóbbiak közül a foszforsavat (ill. az ásványi anyag bevitel szempontjából a foszfátokat) kell említeni, a szerves savak közül pedig nagyon sokfélét, elsősorban a kiindulási alapanyag függvényében. Így jelentős lehet a citromsav, almasav, borkősav, borostyánkősav, fumársav jelenléte, de mindenképpen említenünk kell az aszkorbinsavat (C-vitamin) is, ami adalék-anyagként is szerepelhet. Bár a szerves savak is energiahordozók – elégve a szervezetben a lassú oxidáció során széndioxid és víz képződik belőlük - de energiatartalmuk többnyire jelentősen elmarad az üdítőitalokban lévő cukrokétól. Persze az un. light készítmények (pl. Cola light) esetében ez nem áll fenn, ezen italok ugyan édes ízűek, de ez nem a cukortartalomra, hanem a mesterséges eredetű édesítőszerek jelenlétére vezethető vissza. Tény viszont, hogy az ilyen termékek energiatartalma nagyságrendileg kisebb, mint a cukros üdítőitalok és ezeket cukorbetegek is fogyaszthatják.

ÖSSZETÉTEL

Nyilvánvalóan a legnagyobb mennyiségben a víz az alkotórész az üdítőitalokban, s annak függvényében, hogy ez csapvíz vagy ásványvíz, a kérdéses üdítőital ásványi anyag (makroelemek és mikroelemek) összetétele jelentősen eltérhet. De a vízen kívül nagyon sok más komponens is lehet az italban, s közülük - mint energiahordozókat - elsősorban a cukrokat és a szerves savakat kell említenünk.

A legtöbb ember alábecsüli az üdítőitalok energia-tartalmát, sokan nem is veszik figyelembe a napi tápanyag-bevitel számításánál az ilyen típusú italokkal bevitt energiát, holott a legtöbb üdítőital jelentős mennyiségű szénhidrátot tartalmaz. S mivel itt italokról, azaz folyadékban oldott anyagokról van szó, nyilvánvaló, hogy az üdítőitalok szénhidrát-tartalma cukorszerű szénhidrát (pl. szacharóz), azaz olyan komponens, ami csupán energiát hordoz, de élettanilag sajnos azon összetevők közé tartozik, amelyekre többnyire nincs nagy mennyiségben szükségünk. Az alapanyag ill. a gyártási technológia függvényében persze a cukor lehet másféle szénhidrát is, nem csupán répacukor (kémiailag a nádcukor és a répacukor ugyanaz), de pl. szőlőcukor (glükóz) vagy gyümölcscukor (fruktóz) is, esetleg malátacukor (maltóz).

Nézzük néhány üdítőital energiatartalmát 100 ml italban:

Alkoholmentes sör 106/25 (Kj/kcal)
Sprite 129/30 (Kj/kcal)
Márka meggy 170/40 (Kj/kcal)
Gyömbér 170/40 (Kj/kcal)
Coca Cola 180/42 (Kj/kcal)
Fanta 180/45 (Kj/kcal)
Tonik 190/45 (Kj/kcal)
Red Bull 462/110 (Kj/kcal)

A vízen, ásványi anyagokon, cukrokon és savakon kívül az üdítőitalok nagyon sok más komponenst is tartalmazhatnak. Elsősorban a természetes vagy természetazonos (szintetikusan előállított, de ugyanazon kémiai összetételű) aroma-anyagokat kell említenünk, döntően ezek az ízt és illatot adó anyagok biztosítják, hogy a fogyasztó elégedett legyen az adott üdítőital elfogyasztása során. Ezek az aroma-anyagok adják a kérdéses termékek specifitását, megkülönböztethetőségét, jellegzetességét, a fogyasztó által jogosan elvárt érzékszervi tulajdonságok meglétét. Esetenként speciális kémiai komponenseket is tartalmaznak a termékek – pl. vitaminokat, kinint, kininszulfátot, koffeint, fenilalanint, olyan vegyületeket, amelyeknek jelentős biológiai aktivitása van – továbbá színezékeket, mesterséges édesítőszereket, tartósítószereket. A tonik esetében pl. jelentős a kininszulfát tartalom, ez adja a kellemesen keserű ízt. Ha rostos üdítőkről van szó, akkor növényi rostokat is tartalmaznak a készítmények, amelyek fogyasztása kedvezően hat a magyarországi lakosságra jellemző, az optimálistól sajnos jelentősen elmaradó diétás rostbevitelre, hiszen ezáltal nő a szervezetbe jutó s a tápcsatornában nem felszívódó rostos anyagok (pl. cellulóz, pektin) mennyisége.

KÁROS HATÁSOK

Az a latin mondás, amely lényegében az egész táplálkozástan alapja – omnis saturatio mala, azaz minden túlzás egészségtelen - fokozottan igaz az üdítőitalok esetében. De vajon miért nem baj, ha megiszom naponta egy pohár kólát s miért baj, ha netán naponta egy litert? Nem nehéz a válasz. Az első az energia-bevitel kérdése. A magas cukortartalmú italok – azon túl, hogy éppen a sok cukor miatt igazából a szomjúságot sem oltják, tehát nem eredményeznek optimális hidratáltságot – igen jelentős mennyiségű cukrot juttatnak a szervezetbe. Napi egy liter 10-12% cukortartalmú üdítőital elfogyasztása 100-120 g cukor bevitelét jelenti. Szükségtelen, felesleges, a szervezet energia-háztartását kedvezőtlen irányba vivő szokás, amiről legokosabb minél gyorsabban lemondani, hiszen Magyarországon többnyire éppen az a probléma, hogy táplálkozásunkban túl sok a cukorszerű s túl kevés a komplex (pl. keményítő) szénhidrát. Az sem kedvező, hogy a gyorsan felszívódó cukor nagyobb mennyiségben hirtelen megemeli a vércukor-szintet, ami fokozott inzulin-szekréciót eredményez, majd ezt követően gyors vércukorszint esést, számos kedvezőtlen következménnyel (rosszullét, dekoncentráltság, levertség stb.). Egyébként a tartósan túlzott energia-bevitel elhízást eredményezhet, ennek következményeit (pl. metabolikus szindróma, cukorbetegség) pedig jobb elkerülni. Ha az édesítő hatást nem cukor, hanem mesterséges édesítőszer biztosítja, akkor ugyan ezek (aszpartám, aceszulfám-K, szacharin) mennyisége és energiatartalma messze elmarad a cukrokétól – édesítő hatásuk több százszorosa a szacharózénak – de az üdítőt nagy mennyiségben ill. túl gyakran fogyasztva nem állítható, hogy ne lenne kedvezőtlen mellékhatásuk. Migrén, légszomj, memóriazavar, fülzúgás, szívdobogás stb. léphet fel, s sajnos nem egyértelműen bizonyított az sem, hogy ne lenne rákkeltő hatásuk. Az viszont biztosan állítható, hogy lebontásuk (méregtelenítés) megterheli a májat. Miközben úgy véljük, hogy a szénsavas üdítőital oltja a szomjúságunkat, az igazság az, hogy gyakran ennek az ellenkezőjét érjük el, vagyis a dehidratáltságot. Ez azért léphet fel, mert egyrészt a túl sok cukor miatt a koncentráció meghaladja az ún. izo-ozmotikus értéket, másrészt sok szénsavas ital koffeint is tartalmaz, ami egyrészt izgató, másrészt vízhajtó hatású s viszi ki a szervezetből a kalciumot. További kalcium-veszteséget jelenthet az üdítőitalok foszforsav-tartalma is, ez kedvezőtlenül befolyásolhatja a Ca-P arányt ill. metabolizmust.

Omnis saturatio mala Minden túlzás káros!

AKKOR JAVASOLT AZ ÜDÍTŐITALOK FOGYASZTÁSA? IGEN VAGY NEM?

Összegezésképp nyugodtan válaszolhatunk igennel a kérdésre, de természetesen nem a mennyiségtől függetlenül. Nem üdítőitallal kell a szervezet alapvető folyadékszükségletét fedezni, s nem a bennük lévő cukorral kell a szervezet energiaigényének jelentős részét biztosítani! Ugyanakkor – elsősorban magas élvezeti értékük miatt – felesleges lenne lemondani élvezetükről, nyugodtan lehet akár napi gyakorisággal is 1-2 pohár üdítőitalt elfogyasztani. Józanság kell, mérsékletesség s természetesen az egészségi állapot figyelembevétele! Túlsúly vagy diabetes (cukorbetegség) esetén semmiképpen nem javallott pl. a cukrosüdítőitalok fogyasztása.

Tovább a kategóriában: « Gyümölcslevek Italok »