Az alkoholmentes italok piacán – az elmúlt évek mintegy 30 százalékos visszaesése után – végre lassú növekedés indult meg 2014-ben amely 2015-ben folytatódott. A trendforduló okát szövetségünk a fogyasztásnak a korábbi évekre való visszarendeződésében látja.

 

Az alkoholmentes italok (szénsavas üdítőtalok, gyümölcslevek, ízesített vizek, jeges teák, energia- és sportitalok, szörpök) összesített forgalma Magyarországon 2007. és 2013. között 27 százalékkal csökkent, 2014-ben azonban 4,2 százalékkal, 2015-ben 10,9 százalékkal növekedett. Az alkoholmentes italok hazai fogyasztása így is csaknem 15 %-al marad el az európai átlagtól.

 

A szénsavas üdítőitalok piaca, amely az utóbbi évtizedben 31 százalékkal csökkent, 2014-ben 5,1, 2015-ben 7,8 százalékkal nőtt.

 

A gyümölcslevek fogyasztása (amelyekből a 2007-es csúcs évhez képest 35 százalékkal fogyott kevesebb a boltokban 2013-ban) 2014 és 2015. évben szintén nőtt, de nem egyforma mértékben. A szegmensen belül a 100 %-os gyümölcslevek (juice-k) és a gyümölcsnektárok növekedése elérte a 10 százalékot, a gyümölcsitalok piacának növekedése 12 százalék volt.

 

Alkoholmentes italok fogyasztása (liter/fő/év)
2007. év 2013. év Változás (%) 2014. év Változás (%) 2015. év Változás (%)
113,6 82,7 -27 86,2 +4,2 95,6 +10,9

 

 

Szénsavas üdítőitalok (liter/fő/év)
2003. év 2013. év Változás (%) 2014. év Változás (%) 2015. év Változás (%)
70  48,3 -31 50,8 +5,1 54,8 +7,8

 

 

Gyümölcslevek fogyasztása (liter/fő/év)
2007. év 2013. év Változás (%) 2014. év Változás (%) 2015. év Változás (%)
30,8 20,2 -35 21,5 +6,1 23,9 +11,2

 

Az üdítőital és gyümölcslé fogyasztás számszerű adatai

Az alkoholmentes italok egy főre jutó fogyasztása (liter/fő/év):

  2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
ásványvíz 39,2 42,4 50 60 60 70 85 105 104 110 110 114 116 116 117 126
szénsavas üdítőitalok 68,6 67,6 68,5 70 65,2 62,1 67 65,9 63,6 56,3 58,3 57 54,6 48,4 50,8 54,8
gyümölcslevek, italok 31,8 30,5 35 40 40,5 40,8 43,4 43,6 42,7 37,7 32,7 33,7 29,4 28,9 30,5 32,9

 

Alkoholmentes italok egy főre eső fogyasztásának százalékos megoszlása

  2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
ásványvíz 28,1% 30,2% 32,6% 35,3% 36,2% 40,5% 43,5% 49,0% 49,7% 54,0% 54,7% 55,7% 58% 60% 59% 59%
szénsavas üdítőitalok 49,1% 48,1% 44,6% 41,2% 39,3% 35,9% 34,3% 30,7% 30,1% 27,6% 29,0% 27,8% 27,3% 25% 25,6% 25,6%
gyümölcslevek, italok 22,8% 21,7% 22,8% 23,5% 24,4% 23,6% 22,2% 20,3% 20,2% 18,4% 16,3% 16,5% 14,7% 15% 15,4% 15,4%

 

A belföldi gyümölcsléfogyasztás alakulása gyümölcslétartalom szerint (liter/fő/év):

  2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
juice(100% gyümölcstartalom) 4,8 4,9 5,3 5,3 4,8 5,0 3,7 3,8 3,7 3,5 3,5 3,8 4,1
nektár 2,2 2,0 1,8 2,1 1,9 2,0 1,3 1,3 0,9 0,7 0,8 0,9 0,9
gyümölcsitalok, teák 33,0 33,6 33,7 36,0 36,9 37,5 31,5 28,9 27,4 24,1 23,4 24,6 26,6

 

Diagramok:

(nagyításukhoz kattintson a képre!)

 

 

Megjegyzések:

  1. Forrás: a Szövetség tagjai által végzett adatszolgáltatás
  2. Az üdítőital és gyümölcslé adatok a saját importot is tartalmazzák
  3. Italok: szénsavmentes üdítő- és gyümölcsitalok, jeges teák, energiaitalok
  4. Az egy főre eső fogyasztást 10 millióval szorozva kapjuk az adott értékhez tartozó teljes termelést literben
  5. Az ásványvíz fogyasztás részletes adatait lásd a www.asvanyvizek.hu honlapon

1. Mennyi folyadékot kell naponta fogyasztani?

Az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) szerint az emberi szervezet vízszükséglete egyénektől függ, a kor, a nem, a fizikai aktivitás mértéke és a környezeti hatások szerint. Az EFSA 2 – 2.5 liter napi vízfogyasztást javasol mind a nők, mind a férfiak számára. A napi vízleadás és vízfelvétel mérlegének mindkét oldalán átlagosan 2,4 liter szerepel: ennyi víz távozik a szervezetünkből a verejtékezés, a légzés, a kiválasztás és az emésztés folyamán, amit pótolnunk kell. Napi folyadékszükségletünk 20 – 30 %-át a táplálékokkal, 70 – 80 %-át folyadék formájában vesszük magunkhoz.

 

2. Milyen károkat okoz a dehidráltság?

A dehidratáltság csökkenti a szellemi és fizikai teljesítőképességet, károsítja a szervezet hőszabályozó képességét, szív- és érrendszeri funkcióit, a koncentrálóképesség csökkenéséhez,gyengeséghez, fáradtsághoz, fejfájáshoz, ingerlékenységhez, álmossághoz vezethet. Testünk vízhiányának legkorábban észlelhető tünetei: a száj kiszárad, a bőr hideg, nyirkos lesz, gyorsul a lélegzés, csökken a vizelet mennyisége, fokozott éhség érzet, stb.

 

3. Egészségtelenek-e a cukros üdítőitalok

Nem. Nincsenek egészségtelen élelmiszerek – mert, ha azok lennének, nem lehetne forgalmazni – csak egészségtelen életmód. Minden élelmiszer káros lehet az egészségre, ha mértéktelen mennyiségben fogyasztják. Az emberi szervezetnek minden fajta tápanyagra, így a cukrokra is szüksége van.  A cukrok számos fontos biokémiai folyamat kiinduló vegyületei. Csak nem szabad fogyasztásukat túlzásba vinni. Kiegyensúlyozott táplálkozással biztosítsuk szervezetünk egészségét!

 

4. Igaz-e, hogy a cukros üdítők növelik az infarktus kockázatát?

Nem igaz. Sem az elhízásnak, sem a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek nem a cukros üdítők rendszeres fogyasztása az elsődleges előidézője, hanem a mozgáshiány, a stresszes életmód, a helytelen összetételű táplálkozás. Az a lényeg, hogy mit értünk „rendszeres” fogyasztáson. Napi egy-két pohár megivása ugyan rendszeres, de nem káros. A szükséges napi folyadék mennyiségének biztosításánál fontos a folyadékbevitel változatossága. Sok ember semleges ízű vízzel szereti oltani szomjúságát, de sokan a gyümölcsleveket, teákat, üdítőitalokat kedvelik, ezeknek a termékeknek a kellemes íze miatt.

 

5. Egészségtelen-e az italok szénsav tartalma?

Nem. A szénsav gyenge sav, nem károsítja a szervezetet. Jobban oltja a szomjúságot, étvágygerjesztő hatása van, segíti az emésztést. Mindenki ízlése szerint választhatja a szénsavval dúsított, vagy a szénsavmentes változatot.

 

6. Van-e összefüggés a táplálkozás és a fogbetegségek kialakulása között

A múltban az étkezés és a táplálkozás fontos szerepet játszott a különböző fogbetegségek kialakulásában, azonban a fluorid széleskörű elterjedésével ez ma csak másodlagos jelentőségű. Ha betartjuk a helyes fogápolási és szájhigiéniai előírásokat, akkor az étkezésnek nagyon kicsi a fogakra gyakorolt hatása.

 

7. Igaz-e, hogy a gyümölcslevek savtartalma hasonló az ecetéhez?

A gyümölcsleveknek – a gyümölcs fajtájától függően – valóban nagy a savtartalma, de ez nem káros az egészségre. Sőt, a savanykás gyümölcslé jobban oltja a szomjúságot, frissítő hatású, étvágygerjesztő. A nagy savtartalom csak abban az esetben okoz fogkárosodást, ha a savas étel sokáig marad a szájban. Megfelelő fogápolással a gyümölcsleveknek sem a savtartalma, sem a cukortartalma nem károsítja a fogakat.

A magyarországi üdítőital-, gyümölcslé- és ásványvízgyártók elkötelezettek a környezetvédelem ügye iránt, és tiszteletben tartják az európai hulladék hierarchiát. Amint ismeretes, ennek csúcsán a megelőzés áll.

A palackozók számára a megelőzés elsősorban a primer anyagfelhasználás minimalizálását, vagyis ugyanazon funkció betöltésére egyre könnyebb, egyre anyagtakarékosabb csomagolások előállítását jelenti. Az elmúlt 10 év során, például a műanyag csomagolások fajlagos tömege mintegy 20%-kal csökkent. Ugyancsak a megelőzést szolgálja a másodnyersanyagok növekvő mértékű felhasználása. Ma már a PET palackok gyártásánál 30-40%-os arányban lehet reciklált anyagokat bedolgozni. A megelőzés további, jövőbeni iránya a műanyagok a széndioxid kibocsátás szempontjából semleges módon, mezőgazdasági alapanyagokból történő előállítása.

Az újratöltés szintén a megelőzést szolgálhatja. Ennek a módszernek azonban csak meghatározott logisztikai feltételek (kis szállítási távolságok, sűrű disztribúciós hálózat) esetén domborodnak ki előnyös tulajdonságai. Az újratöltés hatékony működtetésének jó segítője az önkéntesen alkalmazott betétdíj.

Valamennyi megelőzési intézkedés alkalmazása esetén is a fogyasztás szükségszerű velejárója a hulladéktermelés. Ezért a ténylegesen leghatékonyabb környezetvédelmi intézkedés a hulladékká vált csomagolások szelektív gyűjtése és visszavezetése az anyagi körfolyamatokba. Ezen a területen a kibocsátók által finanszírozott koordinál szervezeti modell jelentős sikereket ért el.

2003. óta - gyakorlatilag a nulláról - 2011-re az üvegcsomagolások begyűjtési és hasznosítási aránya megközelítette a 60%-ot (57,7%), míg a legnagyobb mennyiségben alkalmazott műanyag csomagolásoké meghaladta a 40%-ot (41%).

A szelektív gyűjtés a legköltséghatékonyabb begyűjtési módszer, amit az is bizonyít, hogy költségei nemzetközi átlagban mintegy negyedét teszik ki az egyutas csomagolások kereskedelmi betétdíjas begyűjtési költségeinek. Ugyanakkor, nemzetközi tapasztalatok alapján nincsen lényegi eltérés a két módszerrel potenciálisan begyűjthető hulladékmennyiség között. A csomagoló-, töltő cégek ezért - tekintettel annak társadalmi költségeire - nem javasolják az egyutas betétdíj alkalmazását.

Forrás: ÖKO-Pannon

A csomagolás nem öncél, hanem a korszerű elosztási rendszerek elengedhetetlen előfeltétele.
A csomagolás alapvető funkciója az áruvédelem, vagyis annak biztosítása, hogy a termék a lehető leghosszabb ideig minőségét megőrizze, illetve fogyasztásra alkalmas legyen. A fő funkció mellett a csomagolásnak számos egyéb funkciója is van, így például az elosztást elősegítő-, tájékoztató- és reklám-funkció.

 

Az utóbbi évtizedekben a csomagolással kapcsolatban egyre inkább előtérbe került a környezetre gyakorolt hatások minimalizálásának kérdése, amelynek egyik eszköze konkrét termék konkrét csomagolásának konkrét elosztási láncban történő életciklus-elemzése. Folyékony élelmiszerek csomagolására nyilvánvalóan folyadék át nem eresztő anyagokra van szükség, amelyek a termék jellegéből adódó eltérő mértékben vízgőz-, gáz- és aromazáró tulajdonságokkal is rendelkeznek. Ilyen szerkezeti anyagok: az üveg, a fémek és egyes műanyagok.


Üveg


Az üveg (már ha eltekintünk az ókorban is használatos agyagedényektől) a legrégebben használt folyadék-csomagoló anyag. Az ipari mértekben történő, tömeges öblösüveg-gyártás azonban csak mintegy 100 éves múltra tekinthet vissza. Az üveget fizikai és kémiai tulajdonságai - könnyű formázhatósága, valamint tökéletes vízgőz-, és gázzáró képessége - időtálló csomagolóanyaggá teszik.
Az üveg hátrányos tulajdonsága a korlátozott fényvédelem, törékenysége és fajlagosan nagy tömege.
Az üveg ezért elsősorban kisebb űrtartalmú, újratölthető csomagolásoknál előnyös.


Fém


Bár a legtöbb fém alkalmas folyadékcsomagolások előállítására, gazdasági megfontolások alapján tömeges méretekben csupán az alumínium és az acél doboz terjedt el. Mindkét anyag - mint a fémek általában - tökéletes vízgőz-, gáz-, aroma- és fényvédelmet biztosít, ugyanakkor a fémből készült csomagolások rendkívül jól állnak ellen a mechanikai hatásoknak. Az acélnál hátrányos a korrózióval szembeni gyenge ellenálló képesség, amit azonban felületvédelemmel (ónozás, lakkozás) ki lehet küszöbölni.
 

Az alumínium dobozok elterjedtségüket az alumínium könnyű formázhatóságának köszönhetik, amely lehetővé teszi hidegfolyatásos eljárással egy darabból álló, anyagtakarékos, ún. monoblokk dobozok előállítását.
 

A fémcsomagolást jellemzően egyszeri fogyasztásra szánt, kisebb egységű csomagolásoknál használják, mivel általában nem visszazárhatóak.


Műanyag
 

A műanyag csomagolások robbanásszerű elterjedésüket annak köszönhetik, hogy a biaxiális nyújtást lehetővé tévő palackfúvó technológia és a PET (polietilén-tereftalát) mint alapanyag megjelenése módot nyújt rendkívül könnyű, ugyanakkor nagy töltőtömegű, visszazárható csomagolások kialakítására.
A műanyag csomagolásnak egy liter űrtartalom felett és különösen szén-dioxid tartalmú italok esetén, jelenleg nincs reális alternatívája.


A műanyag csomagolás hátránya, hogy nem biztosít tökéletes gáz-, aroma- és fényvédelmet, ezek a tulajdonságok azonban különböző műszaki megoldásokkal (koextruzió, színezés) javíthatók.

Italos karton


Az italos karton, mint kombinált csomagolóanyag, a papír, a műanyag és a fém előnyös tulajdonságait ötvözi. A mechanikai szilárdságot a papír biztosítja, míg a folyadék- és vízgőz-zárást a műanyag réteg, a tökéletes gázzárást és fényvédelmet - amennyiben ilyen igény is van - a fém (alumínium) fólia.

 

Forrás: ÖKO-Pannon