A Mineralbrunnen szaklap 2005. 10. 27. számában megjelent cikk szakértőt kérdez meg, valóban megterhelő-e a szervezet számára az ásványi anyagokban gazdag víz, és mi az ún. „Vincent-elmélet”. Manapság egyre alacsonyabb ásványianyag-tartalmú vizeket kínálnak- többnyire az interneten keresztül, valamint a „Vízszemináriumoknak” nevezett bemutató előadásokon.
Ezenközben a tájékoztatás gyakran az értékesítés jellemző eszközéhez igazodik. Az eladók azt állítják, hogy a rendkívül alacsony ásványianyag-tartalmú víz, melyet egy speciális eljárás, a fordított ozmózis segítségével állítanak elő, egészségügyi előnyökkel szolgál. Olyan teóriákra hivatkoznak, mint például a „Vincent-elmélet” is, melyek szerint az ásványi anyagokban gazdag víz megterhelő a szervezet számára, az ásványi anyagok „inorganikusak”, a szervezet nem rendelkezik velük és jelenlétük a szervezetben akár meszesedéshez is vezethet. Így tehát érthető a fogyasztó bizonytalansága és a gyártó-cégekhez beérkező kérdések is hasonlóak. De milyen érvek sorakozhatnak mindezek mögött? Mire alapozzák a fenti állításokat? És hogyan tudnak megküzdeni ezekkel az ásványvíz-kutak?
Szerkesztőségünk Dr Karl Ludwig Resch professzor urat kérdezte e témában.
Mi az ásványi anyagok szerepe a szervezetben?
Mint ahogy a vitaminokat sem, úgy az ásványi anyagokat sem tudja a szervezet önmaga előállítani. Ezért rendkívül fontos, hogy ezeket az anyagokat a táplálkozás révén juttassuk a szervezetbe. Az ásványi anyagok számos funkciót töltenek be a szervezetben. Nemcsak építőanyagként szolgálnak, hanem a jelentős anyagcsere-folyamatok közvetítői illetve társtényezői. Így például a kalcium rendkívül fontos építőanyaga a csontoknak és a fogaknak, vas nélkül a vörös vértestek nem tudnának oxigént szállítani. Az izmokban a magnézium és a kálium – többek között – az ingerek továbbításáért felel, magnézium nélkül legalább 350 anyagcsere-folyamat válna lehetetlenné. A pajzsmirigy működéséhez megfelelő mennyiségű jódra van szükség. A szervezet vízháztartásának a működéséhez pedig elengedhetetlen a nátrium és a klór.