A természetes ásványvíz fogalom-meghatározásából látható, hogy széleskörű vizsgálatok elvégzése után lehet csak egy vizet ásványvíznek nevezni. Ezekkel a vizsgálatokkal meg kell határozni a víz kationjainak és anionjainak mennyiségét, nyomelem tartalmát – azoknak az elemeknek a mennyiségét, amelyek nagyon kis koncentrációban fordulnak elő a vízben, de élettanilag nagyon fontosak lehetnek, továbbá a különböző szerves, radioaktív tulajdonságú vegyületek mennyiségét, a víz alkotóelemeinek relatív izotóp szintjét, bizonyos alkotóelemeinek toxicitását, figyelembe véve a megengedett határértékeket.

Természetesen a vezetékes víz összetételét is megvizsgálják ugyan ilyen alapossággal. De amíg az adott ivóvíz összetételét csak a vízmű ismeri, a palackozott természetes ásványvíz összes ásványi anyag tartalmát és jellemző, nagyobb mennyiségben előforduló összetevőinek mennyiségét fel kell tüntetni a termék címkéjén, így az mindenki számára hozzáférhető, megismerhető.

A különböző ionok a szervezetben főleg szerves anyagokhoz, fehérjékhez, enzimekhez kötődve, katalizátorként vesznek részt az anyagcsere folyamatokban.Ez nem jelenti azt, hogy a szervezet csak a szerves kötésben lévő ásványi anyagokat tudja hasznosítani. A szervetlen sók ugyanúgy felszívódnak, mint a szerves vegyületek, biztosítva a szükséges ásványi anyag mennyiséget. Sőt, a szervetlen sókat az 1800-as évek második felében, Németországban homeopátiás gyógyszerként, a „szervezet élettani funkcionális szereként” is alkalmazták.

Igaz-e, hogy a mértéktelen, és válogatás nélküli ásványvíz-fogyasztás kockázatot jelent? Nem igaz.

Csak az a víz nevezhető „természetes ásványvíznek”, amelyik eredete, összetétele, egészségre gyakorolt hatás alapján – még nagy mennyiségben is – korlátlanul fogyasztható. Ezt egészségügyi hatóság elismerő okirata bizonyítja. Ha bármilyen mértékű fogyasztása kockázatot jelentene, nem lehetne természetes ásványvíznek nevezni. Ezért az ásványvizeket nem kell „válogatni”, legfeljebb ízük alapján.

Igaz-e, hogy a válogatás nélküli és mértéktelen ásványvíz-fogyasztás a fogyasztó eredeti szándékával (egészséges ivóvíz) ellentétes hatást eredményez? Nem igaz.

Még szélsőségesen nagy és „mértéktelen” ásványvíz-fogyasztás sem lehet a fogyasztó számára veszélyes, nem veszélyezteti az egészséget. Nem okoz felesleges fluor-bevitelt, nátrium-túladagolást, vesekőképződést, stb. Ha ezek a veszélyek fennállnának, a víz nem kapná meg a természetes ásványvízként való elismerést.

Igaz-e, hogy az ásványvizet fogyasztók nem részesülnek biztonságos tájékoztatásban? Nem igaz.

Minden palackozott ásványvíz címkéjén megtalálható a víz összes oldott ásványi anyagtartalma, valamint a jellemző összetevők minősége és mennyisége. Ennek alapján bárki – a betegek is – kiválaszthatják a számukra legmegfelelőbb ásványvizet. Betegek kérjék ki orvosuk tanácsát!

Nincs forgalomban ellenőrizetlen, ismeretlen összetételű természetes ásványvíz.

Szükséges-e az ásványvizet fogyasztók különleges felvilágosítása, tájékoztatása? Nem szükséges.

A palackozott természetes ásványvíz ugyanolyan élelmiszer, mint a kenyér, vagy szalonna, vagy szeszes ital. A kenyérre sincs ráírva, hogy lisztérzékenyek, vagy cukorbetegek nem fogyaszthatják, vagy a szalonnára, hogy a szív és érrendszeri betegségben szenvedőknek nem tanácsos fogyasztani, a sózott heringre, hogy magas vérnyomású betegek ne egyék, vagy a szeszes italra, hogy terhes nők, vagy gyerekek, vagy autóvezetők ne igyák, stb. Miért kellene akkor a természetes ásványvizet fogyasztó különböző betegeket figyelmeztetni?

Igaz-e, hogy a megnövekedett ásványvíz-fogyasztás következtében lényegesen csökkent a vezetékes víz fogyasztása? Nem igaz.

Egy átlagember naponta 120 – 140 liter vezetékes vizet fogyaszt. Ebből

  • WC-használatra 50-55 litert,
  • fürdésre 40-45 litert,
  • mosásra 15-20 litert,
  • mosogatásra 10-15 litert,
  • ivásra, főzésre 4-5 litert.

2007 évben az egy főre eső ásványvíz-fogyasztás 105 liter volt – ebből számolva az egy napra eső fogyasztás 0,3 liter. Ha figyelembe vesszük, hogy a csecsemők, kisgyerekek kevesebbet isznak, mint a felnőttek, bőven számolva sem iszunk meg ásványvízből fejenként 0,6 – 0,8 liternél többet. Mennyivel csökkenti ez a napi 120 – 140 liter csapvíz-fogyasztást! A mérési hibát sem éri el!

Igaz-e, hogy a gyógyvíz csak szakorvosi kontroll mellett fogyasztható? Igaz.

A gyógyvizek összetétele lényegesen különbözik a természetes ásványvizek összetételétől – ezért rendelkeznek gyógyhatással. Összes ásványi anyag tartalmuk több tízszerese az ásványvizekének, ezért csak korlátozott, az orvos által ajánlott mennyiségben fogyaszthatóak.

Van-e különbség a természetes ásványvíz és a gyógyvíz között? Van.

A természetes ásványvíz élelmiszer, a gyógyvíz gyógytényező, gyógyhatással rendelkező ásványvíz.

Igaz-e, hogy a tisztított víz egészségesebb, mint a természetes ásványvíz? Nem igaz.

  1. A természetes ásványvíz eredendően tiszta, a tisztított víz valamilyen tisztítási eljárás eredményeként lesz az.
  2. A természetes ásványvíz természetes, a tisztított víz kezelt élelmiszer.
  3. A természetes ásványvíz ugyanúgy nem tartalmaz káros anyagokat és kórokozókat, mint a tisztított víz.
  4. A tisztított vízben – a tisztítási eljárástól függően – csökken a víz hasznos összetevőinek mennyisége.